A C# nyelv erősen típusos nyelv, tehát a fordítás előtt ismerni kell a változó típusát. A típusok a System.Object-ből származnak.
A következő táblázat összefoglalja a C# nyelv változóit.
C# | .NET típus | Leírás |
bool | System.Boolean | logikai típus (true, false) |
byte | System.Byte | 8 bit méret, nincs előjel |
char | System.Char | 16 bit, unicode karakter |
decimal | System.Decimal | 128 bit, fix pontosságú |
double | System.Double | 64 bit, lebegőpontos |
float | System.Single | 32 bit, lebegőpontos |
int | System.Int32 | 32 bit, előjeles |
long | System.Int64 | 64 bit, előjeles egész |
object | System.Object | őse minden típusnak |
sbyte | System.SByte | 8 bit, előjeles |
short | System.Int16 | 16 bit, előjeles |
string | System.String | |
ulong | System.Uint64 | 64 bit, előjelnélküli |
ushort | System.Uint16 | 16 bit, előjelnélküli |
(link)
A változók deklarálása, megadása úgy történik, hogy először megadjuk a típust, azután a változó nevét (adott esetben az értéket is).
típus változónév;
Ha több változónak a típusa megegyezik, akkor használhatjuk a "felsorolás operátort", a ","-t. Tehát :
típus változónév1, változónév2, .... változónévn;
A változók értékadása történhet a változók deklarálásánál is.
típus változónév = 1;
A C# nyelv fejlődik, jelenleg a C# 5.0 verziójánál tartanak. A C# 3.0-nál megjelent a "var" lehetőség. Ennek a használatánál nem mi adjuk meg a változó típusát, hanem a fordítóra bízzuk. De a fordító csak úgy tud típust hozzárendelni az adott változóhoz, ha a változó a deklarálás során értéket kap.
var változónév = 13;
Deklaráljunk néhány változót a "var" segítségével (1. ábra).
1. ábra Változók deklarálása var-ral
Látható, hogy a Visual Studio fejlesztőrendszerben aláhúzásra került a "t" változó, mert lehet eldönteni ennek a változónak a típusát.
Ha ráállunk a kurzorral az egyik változó értékére, akkor megkapjuk a változónak a típusát (2. ábra).
2. ábra A d1 változó double típusú
Most álljunk rá a kurzorral a "t" változóra. A következő üzenet fogad minket (3. ábra).
3. ábra Értéket kell adnunk a "t"-nek
Ha egy blokkon belül (pl.: for ciklus, metódus) deklarálunk egy változót, akkor az csak ott "él", csak ott látható, használható.
Ezeket nevezzük lokális változóknak.
A globális változók bárhol elérhetők, használhatók. Ezeket az osztályon belül, de a metódusokon kívül hozzuk létre. (Megjegyezzük, ezek nem "klasszikus" értelemben vett globális változók, mert az adott osztályon belül hozzuk létre.)
Érték típusok | Referencia típusok |
|
|
Ha a változó deklarálásakor használjuk a "const" szavat, akkor a változónak értéket kell adnunk, és ezt később nem módosíthatjuk. Fontos, hogy fordítási időben kell ezt tudnia a fordítónak.
A típuskonverzió segítségével egy változó értékének más típust adunk. Történhet explicit vagy implicit módon.
Implicit :
double d = 0;
int i = 20;
d = i;
Explicit :
d = 23.4;
i = (int)d;
Nézzük meg a következő példát (4. ábra). Osszuk el a 10-et 3-mal. Írassuk ki különböző változótípusokkal az eredményeket.
4. ábra Példa a típuskonverzióra
Az eredmény az 5. ábrán látható.
5. ábra Futási eredmény
Ebben a cikkben bemutatjuk a metódusok alapjait. Nem érintjük viszont például a túlterhelést, ezt egy következő részben tekintjük át.. . . .
A sorozatunknak ebben a részében átnézzük általánosságban az osztályok alapjait egy konzolalkalmazás segítségével. A konstruktorok viszont a következő részben kerülnek bemutatásra.. . . .
Ebben a cikkben nem csak a metódusok túlterhelését nézzük meg egy konkrét példa segítségével, hanem szóba kerülnek a generikusok is, szintén egy kisebb projekt keretén belül.. . . .