Nézzük meg a méltán népszerű Microchip legújabb fejlesztőkörnyezetét, amelynek segítségével kényelmesen tudunk mikrovezérlős alkalmazásokat készíteni. Egy korábbi cikkünk az MPLab használatát mutatta be.
Töltsük le az MPLABX keretkörnyezetet, majd telepítsük az XC32-es fordítót is.
Ezután indítsuk el az "mplab_ide.exe"-t és a következő kép fogad minket (1. ábra).
1. ábra Az MPLABX bejelentkezési ablaka
Hozzun létre egy új projektet, ennek a lehetősége a File menüben található. Az ekkor megjelenő projektablakban tudjuk beállítani a leendő projektünk tulajdonságait, felépítését (2. ábra).
2. ábra Projektbeállítások
Először beállítjuk, hogy microhip-es alkalmazást fogunk készíteni, ekkor választjuk ki a "Standalone Project" lehetőséget is.
Ezután kerül sor a konkrét mikrovezérlőcsaládnak, illetve az adott típus egyik képviselőjének a kiválasztására is (3. ábra). Ebben a cikkben a PIC32MX795F512L mikrovezérlőt használjuk fel, ennek egyik oka az, hogy a Mikroelektronika cégnek a tesztpaneljét használjuk fel.
3. ábra A PIC32MX795F512L kiválasztása
Ezután kiválaszthatjuk azt, hogy milyen fejlesztőeszközt szeretnénk később felhasználni. Bejelölhetjük a PICKIT3-at, de akár a Simulatort is, ez később módosítható (4. ábra).
4. A PICKIT3 programozó kiválasztása
A következő lépésben megadjuk az előbb telepített XC32-es fordítót, ezt fogjuk majd használni, amikor az alkalmazásunkat lefordítjuk hex kóddá (5. ábra).
5. ábra Az XC32-es fordító kiválasztása
Lassan a vége felé járunk már az alkalmazásunk létrehozásánál, már csak a nevét és a fizikai helyét kell megadnunk a projekt lapon (6. ábra).
6. ábra Az elérési útvonal és a név megadása
Létre is jön ezután a projektünk váza, láthatjuk a "készen kapott" file-okat (7. ábra), illetve a különböző tájékoztatás (pl.: memóriafoglalás) is a rendelkezésünkre áll (8. ábra).
7. ábra A projektünk felépítése
8. ábra Projektünk memóriafoglalása
Álljunk rá a projekt nevére és az egér jobb klikkjének hatására új file-t tudunk felvenni az alkalmazásunkba. Ez az új "C" file fogja tartalmazni a main() függvényünket (9. ábra).
9. ábra Új file felvétele
Ha sikerrel jártunk, akkor a következő kép fogad minket (10. ábra).
10. ábra A main() függvény
Írjuk be a szövegszerkesztőbe a következő kódot.
#include <stdio.h>
#include <stdlib.h>
#include <p32xxxx.h>
int main(int argc, char** argv) {
DDPCONbits.JTAGEN = 0;
TRISA = 0x0000;
LATA = 0xAAAA;
while(1);
return (EXIT_SUCCESS);
}
A DDPCON regiszterben találjuk a JTAG engedélyezésének a lehetőségét. Ezt funkciót tiltjuk a nulla értékadással.
Ezután az "A" port irányát kimenetre állítjuk (TRISA = 0x0000), majd 0xAAAA értéket tesszük ki az "A" portra. Tekintettel arra, hogy a main() int típusú, ezért kell a return.
Most már csak a hex file-t kell elkészítenünk, amelyet vagy a menüből érünk el, vagy az F6 megnyomásával (11. ábra).
11. ábra A projektünk lefordítása hex file-ba
Október közepén elindítjuk az Atmel 8 bites mikrovezérlőkről szóló sorozatunkat. Ehhez használnunk kell természetesen egy fejlesztőkörnyezetet is. Több ilyen is létezik, például a WinAVR, vagy az Atmel Studio. Mi az Atmel Studio-t fogjuk használni, e. . . .
A PIC18F mikrovezérlők ma is népszerű a fejlesztők körében. Noha 8 bites architektúráról beszélünk, számos érdekes és hasznos alkalmazás megvalósítható vele. Elég csak az USB-re, vagy akár az Ethernetre gondolnunk. Ezért a Szerkesztőség egy sorozat k. . . .
A Microchip által javasolt fejlesztőkörnyezet az MPLABX, amely felváltja az MPlab-ot. Használata nehézkesnek tűnhet, ezért megnézzük ennek az IDE környezetnek a használatát, készítünk egy egyszerű projektet, amely egy PIC32 mikrovezérlőre épül.. . . .