Az SQLite egy dinamikus típuskezelést használó, "C" forrású könyvtárral rendelkező, relációs adatbáziskezelő rendszer. A teljes adatbázis egy (hordozható) file-ban kerül megvalósításra.
1. https://www.sqlite.org/datatype3.html
2. https://www.sqlite.org/lang_datefunc.html
3. https://www.sqlite.org/download.html
Indítsuk el a VS2012-t, majd a File / New / Project menüpont után válasszuk ki a ConsoleApplication-t.

1. ábra Projekt létrehozása
A projekt (névtér) neve :ConsoleSQLite. A Program osztályban hozzunk létre néhány string-et, amelyekben a különböző SQL parancsokat fogjuk megadni (2. ábra).
A "createDatabase" string úgy készült, hogy az "Id" oszlopa kulcsmező, automatikusan növekszik eggyel. A többi oszlop null mezős, azaz, nem kötelező értéket adnunk, amikor új rekordot viszünk fel az adattáblába. Érdemes tudni továbbá azt, hogy ezt a string-et többször is "futtathatjuk", mert csak akkor készíti el a táblát, ha még nincs, nem írja felül, ha már létezne az "emberek" adattábla.

2. ábra A felhasznált SQL parancsok
A következő string-gel új rekordot tudunk felvinni az "emberek" adattáblába. Látható, hogy az "Id" oszlop nem kap értéket, de egyébként minden oszlopba írunk a null mező ellenére.
A projekt ismertetése során módosítani fogunk egy rekordot, ezért hoztuk létre az "updateRecord" string-et. Azt a rekordot fogjuk felülírni, amelynek az Id értéke 3. Tekintettel arra, hogy az Id kulcsmező, ezért csak egy rekordot fog ez a módosítás érinteni.
A módosítás után törölni fogjuk a 4. rekordot, ezért deklarátluk a "deleteRecord" string-et is.
Ezután készítsük el az "SQLParancs()" nevű metódusunkat a Program nevű osztályban. Ahhoz, hogy az SQLite-ot használni tudjuk, le kell töltenünk a www.sqlite.org oldalról az ehhez szükséges DLL-t.
Ezzel a metódussal fogjuk futtatni a különböző SQL parancsainkat, amelyeket már korábban bemutattunk (2. ábra). Az SQLiteConnection osztályt példányosítjuk a using blokkban. További lehetőségek találhatók ezen a linken.
Egy újabb using bokkban létrehozzuk az SQLiteCommand osztályból a "com" példányt, majd megnyitás után futtatjuk azt az SQL parancsot, amelyet a metódus meghívásakor átadtunk a paraméterlistájában (3. ábra).

3. ábra Az egyik felhasznált metódus
Készítsünk még egy metódust, mert a rekordok megjelenítéséhez a 3. ábrán lévő megoldás nem alkalmas. Ezért használjuk a 4. ábrán lévő eljárást, ahol a paraméterlistája csak az adatbázis nevét tartalmazza (4. ábra). Amikor a "MutatRecord()" metódust meghívjuk, akkor a konzolra a "WriteLine()" segítségével kiírjuk a rekordok néhány elemét. Ehhez fel kellett használnunk az SQLiteDataReader osztály példányát is.

4. ábra A rekordok mutatása
Végül, mielőtt futtatnánk az SQL parancsainkat, készítsük el azt a metódusunkat is, amelynek segítségével a rekordok számát tudjuk megkapni (5. ábra).

5. ábra A rekordok számát visszaadó metódus
Először hozzuk létre az adatbázisunkat, amelynek a neve : "webelektronika.db3". Ehhez a "Main()" metódust módosítsuk a 6. ábrának megfelelően.

6. ábra Az adatbázis létrehozása
Futtassuk most debug módban (F5) a projektünket. A konzolablak megjelenik és eltűnik. Ha megnézzük a Bin/Debug könyvtárat (ahol a lefordított exe program van) megtaláljuk a "webelektronika.db3" adatbázisunkat.
Írjunk most az adatbázisban található "emberek" adattáblába. Módosítsuk a 7.ábrának megfelelően a "Main()" metódusunkat. Futtatás után írjuk az "insertDatatable" string-et, hogy a rekordjaink különböző értékeket tartalmazzanak.
Vegyünk fel legalább 6-7 rekordot.

7. ábra Az "emberek" adattábla feltöltése rekordokkal
Ha a táblánkba felvettünk legalább 6-7 sort, akkor ismételten módosítsuk a "Main()" metódust a 8. ábrának megfelelően.

8. ábra A rekordok megjelenítése
Futtassuk ezt is debug módban (9. ábra).

9. ábra A különböző rekordok a konzolablakon
Írjuk felül a 3. számú rekord egyik tulajdonságát, módosítsuk "Teszt Elek" nevét. Ehhez használjuk fel a 2. ábrán látható "updateRecord" string-et, hívjuk meg ezzel az SQL paranccsal az "SQLParancs()" metódusunkat (10. ábra).

10. ábra Az Id=3 rekord Nev tulajdonságának módosítása
Futtassuk megint a 8. ábrán lévő alkalmazásunkat, hogy megkapjuk az "emberek" adattáblánk tartalmát (11. ábra).

11. ábra A módosított adattábla
Töröljünk most egy rekordot, ehhez használjuk fel a 2. ábrán lévő "deleteRecord" string-et. Töröljük ki a táblánkból a 4. sort.
Futtassuk debug módban a 12. ábrán lévő "Main()" metódust.

12. ábra Rekord törlése az "emberek" táblából
Ha most újra listázzuk az adattáblánk tartalmát, látni fogjuk, hogy a 4. sor (Id=4) eltűnt (13. ábra).

13. ábra Törlés utáni eredmény
Végül pedig, írasuk ki a képernyőre, hogy hány rekordunk található az adattáblánkban. Ehhez használjuk fel a "MaxIDfromDatatable()" metódust, amely int típust ad vissza, tehát ezt adjuk át a metódusunk meghívásakor a WriteLine()-nak (14. ábra).

14. ábra Megjelenítjük a rekordok számát
A futási eredményt láthatjuk a 15. ábrán.

15. ábra Rekordok száma az "emberek" adattáblában
Ebben a cikkben bemutatjuk a metódusok alapjait. Nem érintjük viszont például a túlterhelést, ezt egy következő részben tekintjük át.. . . .
A sorozatunknak ebben a részében átnézzük általánosságban az osztályok alapjait egy konzolalkalmazás segítségével. A konstruktorok viszont a következő részben kerülnek bemutatásra.. . . .
Ebben a cikkben nem csak a metódusok túlterhelését nézzük meg egy konkrét példa segítségével, hanem szóba kerülnek a generikusok is, szintén egy kisebb projekt keretén belül.. . . .