Sorozatunk mostani részében "előkészítjük" a fejlesztőkörnyzetünket, hogy ne kelljen két Visual Studio-t használnunk, hanem csak egyet. Noha a Visual Studio-k száma nincs korlátozva a számítógépeken, sokak szerint kényelmesebb, ha egy fejlesztőkörnyezetet indítunk el, és ezen belül alkalmazunk egyszerre több projektet.
Ezután a projektünkhöz adjuk majd az adatbázisunk elérését, hogy a következő cikkünkben az adatbázis használata kényelmes legyen. Ehhez a LINQ-t fogjuk alkalmazni.
Indítsuk el az ingyenesen letölthető Visual Studio 2015 Community-t, és hozzunk létre egy ConsoleApplication projektet (1. ábra).

1. ábra Console projekt létrehozása
Tekintettel arra, hogy mi egy fejlesztőkörnyezet alatt fogjuk futtatni a C# nyelven megírt szerverünket, és az ehhez kapcsolódó klienst, ezért a most létrehozott projektünkhöz (ConsoleIoTPelda) adjunk hozzá még egy projektet (File/Add/New Project), amely a klienst fogja megvalósítani (2. ábra).

2. ábra Újabb projekt hozzáadása a meglévő projektünkhoz
Ez az új projekt is ConsoleApplication típusú legyen, a neve ConsoleIoTPeldaKliens (3. ábra).

3. ábra A klienst megvalósító projekt hozzáadása a Solution-hoz
Ezt követően a ConsoleIoTPelda.sln file-unk a két console-os projektet tartalmazza, a Solution Explorer-ben ez látható is (4. ábra). Az egyik Program.cs-ben valósítjuk meg a C# nyelven megírt szervert, a másik Program.cs-ben pedig a klienst készítjük el.

4. ábra A projektünk felépítése a Solution Explorerben
Hiába van két projektünk, amelyek egy sln-ben találhatók, nem mindegy, hogy amikor debug-olunk, akkor melyik indul el először, ha mind a két projektet futtatni akarjuk. Kattintsunk az egér jobb gombjával a felső projektnév feletti sorra, és válasszuk ki a "Set StartUp Projects"-t (5. ábra).

5. ábra Futtatási sorren beállítása a VS2015-ben
A 6. ábrán látható ablakban tudjuk beállítani a különböző futtatási lehetőségeket. Debugolhatjuk csak a kijelölt projektet, kijelölhetjük csak az egyik (al)projektet a futtatásra, illetve megadhatjuk azt is, hogy mind a két projektet futtatni kívánjuk. Ekkor meg kell adni az ablak melletti kurzorok segítségével a futtatási sorrendet is. Mi úgy állítottuk ezt be, hogy először a szerver, azután a kliens induljon el.

6. ábra Futtatási lehetőségek
Válasszuk ki a "Multiple startup projects" lehetőséget, majd állítsuk be azt, hogy mind a két projekt elinduljon, amikor debug-olni szeretnénk. A sorrendet a kurzurnyilakkal tudjuk beállítani, az első a szerver legyen.
Fontos, hogy a kliens által küldött adatok elmentésre kerüljenek, el kell tehát érnünk a korábban létrehozott adatbázisunkat (link, link). Erre több lehetőségünk van, talán a legegyszerűbb az, hogy a "Server Explorer"-ben felvesszük ezt az adatbázist.
Kattintsunk a "Server Explorer"-ben a "Connect to Database" ikonra, ekkor a következő ablak fogad minket (7. ábra) :

7. ábra Adatbázislehetőségek
Válasszuk itt ki a "Microsoft SQL Server"-t, illetve a ".NET Framework Data Provider for SQL Server"-t, majd kattintsunk a Continue-ra. Ezt követően a megjelenő ablakban tudjuk megadni az adatbázisunk elérhetőségét, a loginnevet, illetve az ehhez tartozó jelszót. Fontos, hogy az autentikáció az "SQL Server Authentication" legyen (8. ábra).

8. ábra Adatbázisunk beállítása
A loginnév és a jelszó megadása után néhány másodperccel később megjelennek azok az adatbázisoknak a nevei, amelyekhez ez a loginnév/jelszó páros hozzáférhet. Válasszuk ki a "felho"-t vagy a "felho2"-t.
A sorozatunk következő részében megvalósítjuk a szerver-kliens kapcsolatot, amellyel "modellezzük" a felhőbe TCP csomagokat küldő érzékelőnket.
Ebben a cikkben elkészítünk nulláról egy ASP.NET Core MVC projektet. Egy kitalált IoT alkalmazás által küldött adatokat fogunk megjeleníteni MVC alkalmazás segítségével. Célünk az, hogy az MVC projekt ismertetése során megismerjük a C.R.U.D. művelete. . . .
Az ASP.NET Core környezet alkalmaz handler-eket. Most átnézzük ennek a handlerek használatának alapjait. Áttekintjük a get és a post lehetőségeket, illetve készítünk saját handlereket is, amelyek egyikével még paramétert is átadhatunk. Ezeknek a hasz. . . .
Korábban többször foglalkoztunk webszolgáltatásokkal, terítékre került a WCF is. Most a TcpListener osztály segítségével létrehozunk egy TCP szervert, pár nap múlva pedig az ehhez tartozó klienst készítjük el.. . . .