Indítsuk el a Visual Studio 2015 Community-t és hozzunk létre egy új webes projektet (1. ábra). Nyugodtan választhatjuk az "ASP.NET Empty Web Site" templete-et is.
1. ábra Egy "ASP.NET Empty Web Site" projekt létrehozása
A projektünk üres, csak egy "web.config" file-unk van. Adjunk a Solution Explorerben egy Default.aspx nevű webformot a projektünkhöz.
Ezután a Toolbox-ból vegyünk fel egy SqlDataSource vezérlőt, amelynek segítségével kapcsolatot tudunk létesíteni az adatbázisunk és a webformunk között. Ez a vezérlő nem jelenik majd meg a honlapunkon (2. ábra).
2. ábra Adatbázis használatának előkészítése
A vezérlőnk már a webformon van, de még nem konfiguráltuk fel. Ennek a beállítása nagyon kényelmes, szinte csak a "Next"-et kell nyomni.
Először az adatbázisunk elérhetőségét kell megadni. Ha a legördülő listában nem látjuk, akkor a "New Connection"-ra kattintva megadhatjuk az elérhetőséget. Ez a Connection string bekerül a web.config file-ba (3. ábra).
3. ábra Az adatbázis elérhetőségének megadása
Ha az adatbázis elérhetőségét helyesen adtuk meg, akkor ki tudjuk választani azt az adattáblát (Eredmeny), amelynek a tartalmát szeretnénk megjeleníteni (4. ábra). Itt tudjuk azt is beállítani, hogy szeretnénk-e újabb rekordokat hozzáadni, módosítani vagy törölni.
4. ábra Adattábla kiválasztása
Ezután kérhetünk egy tesztlekérést (5. ábra).
5. ábra Tesztlekérés az adattáblából
Az adatbázisunk adattáblája most már elérhető ezen a Default.aspx-es oldalon.
Jelenítsük meg az adatainkat először táblázatos formában. Ehhez a Toolbox-ból hozzá kell adnunk a formunkhoz a GridView vezérlőt. Ha ezzel megvagyunk, akkor ki tudjuk választani az adatbázisunkat (SqlDataSource1). Itt tudjuk megadni, hogy az Insert műveleten kívül milyen lehetőségeket szeretnénk még (6. ábra, pl.: lapozás, törlés, stb).
6. ábra GridView vezérlő beállítása
A 6. ábrán látjuk, hogy a GridView vezérlőt úgy állítottuk be, hogy tudjunk lapozni (alapbeállításnál 10 soronként van a lapozás), illetve sorrendbe állítani az adatokat.
Indítsuk el debug módban (F5) a website-unkat, és localhostban látni fogjuk a táblázatban az adatainkat (7. ábra).
7. ábra Táblázatban a véletlenszámok és a hozzájuk tartozó dátumok
Most ne táblázatban jelenítsük meg a TCP-n keresztül érkezett adatokat, hanem egy chart-on. A .NET4-től a chart vezérlőt már használhatjuk, a Toolbox-ból vegyük fel a honlapunkra. Ezután állítsuk be adatforrásnak az SqlDataSource1 nevű vezérlőnket (8. ábra).
8. ábra A Chart vezérlő beállítása
Ezután indítsuk el debug módban a website-unkat és a következő kép (9. ábra) fogad minket. A Chart vezérlőnél az adatok megjelenítési lehetősége eléggé széles körben változtatható.
9. ábra A Chart vezérlőn a pontokkal ábrázolt adatok
A TCP protokoll segítségével átküldött adatok megjelenítése széles körben változtatható, akár összekötött vonalakkal is ábrázolhatók az adatok (10. ábra).
10. ábra A klienstől kapott véletlenszámok ábrázolása vonalak segítségével
Ebben a cikkben elkészítünk nulláról egy ASP.NET Core MVC projektet. Egy kitalált IoT alkalmazás által küldött adatokat fogunk megjeleníteni MVC alkalmazás segítségével. Célünk az, hogy az MVC projekt ismertetése során megismerjük a C.R.U.D. művelete. . . .
Az ASP.NET Core környezet alkalmaz handler-eket. Most átnézzük ennek a handlerek használatának alapjait. Áttekintjük a get és a post lehetőségeket, illetve készítünk saját handlereket is, amelyek egyikével még paramétert is átadhatunk. Ezeknek a hasz. . . .
Korábban többször foglalkoztunk webszolgáltatásokkal, terítékre került a WCF is. Most a TcpListener osztály segítségével létrehozunk egy TCP szervert, pár nap múlva pedig az ehhez tartozó klienst készítjük el.. . . .