Korábban egy cikkben kitértünk néhány mondat erejéig az esp32 mikrovezérlőre. Ugyanakkor ez az eszköz "megér" egy kisebb sorozatot (akár egy Learning Path-ot) is, ezért most néhány cikk segítségével bemutatjuk ennek az eszköznek néhány gyakorlati alkalmazását. A cikksorozat összeállításánál fontos szempont volt az, hogy az esp32 megismerése során ne kelljen összeállítani egy tesztkörnyezetet.
Az első tesztalkalmazásunk segítségével előállítunk 100 darab véletlenszámot, amelyeket megjelenítünk a Serial Monitor, illetve a Serial Plotter ablakokban. A véletlenszámok az esp32 mikrovezérlőben kerülnek előállításra, ezeknek a megjelenítése viszont a számítógépen futtatott Arduino IDE keretkörnyezetben történik. Az esp32 eszköz egy USB kábellel kerül összeköttetésre a számítógéppel, amely azért lehetséges, mert az esp32 NodeMCU-n egy USB UART található. Ehhez viszont be kell állítani az USB UART sebességét, amely most 115200 baudrate. Ennek a sebességnek a beállítása a "setup()" függvényben történik.
A "setup()" függvény csak egyszer fut le, de a "loop()" állandóan meghívásra kerül, erre utal egyébként ennek a függvénynek a neve is.
A "loop()" függvényben található a for ciklus, ahol előállításra, és megjelenítésre kerül 100 db véletlenszám. A "Serial.println()" segítségével a véletlenszámok átvitelre kerülnek az esp32 mikrovezérlőből a számítógépre, ahol két ablakban jeleníthetők meg ezek a véletlen értékek.
void setup() {
Serial.begin(115200);
}
void loop() {
for (int a = 0; a < 100; a++) {
Serial.println(random(10, 100));
}
}
Futtassuk most ezt az alkalmazást, azaz, fordítsuk le és töltsük be ezt az esp32-es mikrovezérlőbe. A projektünk működését csak a Serial Monitor-ban vagy a Serial Plotter-ben tudjuk nyomon követni.
1. ábra Véletlenszámok a Serial Monitor ablakban
Ezeket a véletlenszámokat most a Serial Plotterben jelenítjük meg (2. ábra).
2. ábra Véletlenszámok a Serial Plotter ablakban
Alkalmazzuk most az interpolációt, ezáltal a kapott görbében a tüskék eltűnnek (3. ábra).
3. ábra Interpoláció alkalmazása
Október közepén elindítjuk az Atmel 8 bites mikrovezérlőkről szóló sorozatunkat. Ehhez használnunk kell természetesen egy fejlesztőkörnyezetet is. Több ilyen is létezik, például a WinAVR, vagy az Atmel Studio. Mi az Atmel Studio-t fogjuk használni, e. . . .
A PIC18F mikrovezérlők ma is népszerű a fejlesztők körében. Noha 8 bites architektúráról beszélünk, számos érdekes és hasznos alkalmazás megvalósítható vele. Elég csak az USB-re, vagy akár az Ethernetre gondolnunk. Ezért a Szerkesztőség egy sorozat k. . . .
A Microchip által javasolt fejlesztőkörnyezet az MPLABX, amely felváltja az MPlab-ot. Használata nehézkesnek tűnhet, ezért megnézzük ennek az IDE környezetnek a használatát, készítünk egy egyszerű projektet, amely egy PIC32 mikrovezérlőre épül.. . . .