Az ESP32-es eszközök túlnyomó része alkalmas a Bluetooth kapcsolatok kiépítésére. Ezért ebben a cikkben az Arduino IDE keretkörnyezetben is megtalálható "BluetoothSerial.h" file segítségével kiépítésre kerül egy alapkapcsolat. Most is a Serial Monitoron kerülnek megjelenítésre az ESP32-ből érkező adatok, de most nem az USB-UART-on keresztül, hanem a Bluetooth-on.
Hozzunk létre egy projektet, és másoljuk be a következő programot.
#include "BluetoothSerial.h"
BluetoothSerial SerialBt;
void setup() {
SerialBt.begin("ESP32_Bluetooth_WebElektronika");
}
void loop() {
SerialBt.println("WebElektronika ESP32 projektek");
delay(2000);
}
Keressük most meg a Bluetooth eszközök beállításának a lehetőségét a Vezérlőpultban.
1. ábra A Vezérlőpult felülete
Ezután válasszuk ki a "Bluetooth és eszközök" lehetőséget.
2. ábra Bluetooth eszközök keresése
Ezután válasszuk ki az "Eszköz hozzáadása" menüpontot, majd kattintsunk a "Bluetooth"-ra.
3. ábra Bluetooth eszközök hozzáadása
Az "Eszköz hozzáadása" ablakban megjelenik az "ESP32_Bluetooth_WebElektronika" nevű eszköz.
4. ábra Megjelent az ESP32-es eszköz azonosítója
Most már készen áll a számítógépünk arra, hogy az ESP32 NodeMCU kommunikáljon Bluetooth-on keresztül.
5. ábra Sikeresen megtörtént a párosítás a számítógépünk és az ESP32 között
Az ESP32-es mikrovezérlő a COM4-es soros porton keresztül érhető el akkor, amikor programozni kell egy USB kábelen keresztül. Ugyanakkor az Eszközkezelő ablakban megjelent még két soros port is, amelyek a Bluetooth kapcsolatért felelnek. Az egyik ilyen port segítségével tudjuk elérni a mikrovezérlőt.
6. ábra Eszközkezelőben látható a sikeres Bluetooth kapcsolat
Válasszuk ki a listából a COM7-et, majd az Arduino IDE keretkörnyezet Serial Monitor ablakában már látható is a Bluetooth-on keresztül átküldött üzenet.
7. ábra Sikeres a Bluetooth kapcsolat kiépítése, a Serial Monitoron látható az ESP32 által elküldött üzenet
Október közepén elindítjuk az Atmel 8 bites mikrovezérlőkről szóló sorozatunkat. Ehhez használnunk kell természetesen egy fejlesztőkörnyezetet is. Több ilyen is létezik, például a WinAVR, vagy az Atmel Studio. Mi az Atmel Studio-t fogjuk használni, e. . . .
A PIC18F mikrovezérlők ma is népszerű a fejlesztők körében. Noha 8 bites architektúráról beszélünk, számos érdekes és hasznos alkalmazás megvalósítható vele. Elég csak az USB-re, vagy akár az Ethernetre gondolnunk. Ezért a Szerkesztőség egy sorozat k. . . .
A Microchip által javasolt fejlesztőkörnyezet az MPLABX, amely felváltja az MPlab-ot. Használata nehézkesnek tűnhet, ezért megnézzük ennek az IDE környezetnek a használatát, készítünk egy egyszerű projektet, amely egy PIC32 mikrovezérlőre épül.. . . .